Emlékszem arra, amikor a különböző szuper marketeket jártuk a kollégiumi dolgokhoz. Eddig otthon laktam, szüleim oltalmazó szárnyai alatt, mondhatni olyan nemes és tizta burokban, amire nem sok embernek van lehetősge ezen a világon. Mindenből megprobáltuk a legjobbat megvenni és mindenből előre felkészülni...de hát lehet? ugyan :) A beköltözés is megtörtént. minden még számomra is ismeretlen, még is hozzám tartó tárgy megtalálta idéglenesen de méltó helyét. Amikor elösször mentem le a Kollégiumunk Kávéházába, és kértem éltem debreceni első doboz cigerettáját, úgy gondoltam kávé dukál hozzá. azt hiszem a kávés karrierem innen indult, az utólagos helyemre mentem, leültem és egy MagyarNemzet hevert az asztalon.
Gözölgő kávémba beleborítottam a 3 cukromat, és ahogy a nagyok a filmekben ; elegánsan elővettem és meggyújtottam cigerettám. Furcsamód azt hittem mindenki engem fog nézni, engem mint az újoncot, a magabiztos idegent. Pechemre senki sem volt a pultoson kivűl a kávézóban. Így senki nem láthatta azt a félelmet, és a hely keresést a szememben, azt a bizonytalanságot titkon a mozdulataimban. Félve bár, de még is lesz ami lesz alapon próbáltam az élvezeteket halmozni, és átnyúltam a MagyarNemzetért... legyek őszinte hamár az álmaimról beszélek, nem sűrűn olvastam addig. Miután átnyálaztam, és jobbnál jobb irásokat olvastam, szebnél szebb szófordualtokat hallottam fülemben csengedi valamit elhatároztam.
Szinte láttam magamat egy őszi reggelen. Korán felkelek, felveszem szövet kabátomat, hosszú sálamat léhán tekerem nyakam köré. Kilépek a kollégiumból és már is belekap kabátomba a szél..a sálammal úgy játszik a Szél Úrfi mintha örök bartáság fűzné táncukat össze. A "kedvenc" újságárusomnál megveszem, a még éppen hogy meleg, és frissen nyomott MagyarNemzetet, meg veszem a kávémat ; és ahogy igen a rohanó újságírok teszik, egy kávé és egy cigi alatt átolvasom az újságot. Miután átestem a rituálén? mehet a reggel, és kezdődhet a tanítás...hogy egyszer én is szép reggelt okozzak azoknak a fiataloknak, akik az jságárusnál kezdenek.
Hogy ehelyett mi történt? :) alig lehet kirobbantani az ágyból, a szövetkabát helyett műszálas van. a sálamhoz ragaszkodom, és a nyakamköré burkorom minden pici apró részletét. idejét se tudom mikor fogtam a kezembe utoljára Nemzetet, hogy online mennyiszer rákeresek gugliban ;) soha nem tudom megjegyezni a címét ... a kávé pedig az automata szolgáltatja.
És igen...szerettem volna olyan életet élni,ahogyan a filmekben meg van rendezve. ahogy a nagyok mesélté...úgy szerettem volna.... reggelente én is egy kicsit "nagy" lenni.
/életrajzi bejegyzés :) lol /
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sz.Andi 2007.11.13. 14:30:07
Néha én szívesen megnézném a "kihagyott" és fontosnak nem tartott részleteket is. A szövetkabát helyetti műszálast és egyebeket.
Lovag 2007.11.13. 20:20:24
Vagy talán a nagyság fogalma nyer majd számodra új értelmet, ami ott és akkor megvalósul. S érzed hogy ez lesz az a pillanat. :)
Lovas 2007.11.14. 20:19:25
đorka 2007.11.15. 01:57:44
a helyesírási hibákról annyit, hogy férreértés ne essék, semmi féle képpen nem szeretném, de miért titkoljam amikor mindenki tudja h nem vagyok 5s "hejesíró" ;)
kriStóf 2008.03.19. 16:57:08